Megbocsátás és elengedés 1. (kb 30 perc)
A megbocsátás. A fogalom, amivel mindannyian találkozunk, de gyakorlatban alig tapasztaljuk. A Course in Miracles (Csodák Könyve) szerint a megbocsátás az, amikor felismered, hogy a „testvéred” nem követett el ellened semmit, így nincs mit fájdalomként megélned, hiszen minden ami veled történik a te teremtményed, s amivel másokat vádolsz az egód kivetítése olyan teremtményekért, melyekért nem akarsz felelősséget vállalni. A megbocsátás mindig egyenlő az elengedéssel, nem az elfedés álságos fátyla mögé rejtett fájdalom, melyet mások sajnálatáért, figyelméért bármikor elővehetsz. Ha nem bocsátasz meg, a tudatod zárva marad minden új és jó elől, a múltban rekedve, bánattal telve éled napjaid, miközben mindenkire kivetíted a fájdalmadat. A megbocsátás stabil, csendes állapot, mely elengedi a múltat és tiszta tudatállapotot ad a jelenben. A megbocsátás nem él bírálattal, nem álságos és nem feltételekhez kötött. A megbocsátás a múlt elengedése egy tudatos döntésből fakadóan. Maga a szabadság!
Végy egy papírt és oszd két felé, majd a lentiek alapján töltsd ki:
| Amikor problémát jelent megbocsátanom valakinek: | Amikor problémát jelent megbocsátanom Önmagamnak: |
| Mit tett ez az ember ellenem? (részletezd) | Mit tettem? (részletezd) |
| Tettem Én valaha hasonlót? | Bárki, akit ismerek, tett valami hasonlót? |
| Ha igen, akkor szeretném, ha megbocsátanának nekem a hasonló gondolataimért vagy tetteimért? | Megérdemli ez az ember, hogy megbocsássanak neki? Megérdemli, hogy felejtésbe merüljön a tette? |
| Ha igen, akkor azt választom, hogy megbocsátok ennek az embernek és gondolatimért. | Ha látom ennek az embernek az ártatlanságát, el tudom engedni bírálataimat önmagammal szemben is, és tudom, hogy mindketten szabadok lehetünk a jelenben, a múl kötöttségei nélkül. |
