Első típusú hitrendszerek
Az első típusú hitrendszerek olyanfajta érzelmek iránti vonzódásra építenek, mint a félelem, sajnálat, bizalmatlanság vagy gyűlölet. "Jobb, ha elhiszed, különben…" A ragaszkodást ezekhez a hitrendszerekhez általában a következő két hit tartja fenn:

“Ha kételkedsz saját hitrendszered igazságában, az hited vagy becsületed gyengeségét jelenti.”
“Ha valaki megkérdőjelezi hitrendszered igazságát, az a rosszindulat jele, melyet a gonosz ösztönöz.”

Az első típusú hitrendszerek – nem minden szándékosság nélkül - lebénítják a bennük hívők megfigyelési, választási és érvelési képességeit. A kételkedő tagoktól a közösség elégtételt követel, mégpedig bűnbánat (amelynek sokszor valamely önpusztító cselekedetben kell megnyilvánulnia), vagy valamilyen áldozat formájában.
A teljes érzelmi függésbe kerülő híveket kivéve azonban végül mindenkiből tartózkodást váltanak ki az első típusba tartozó hitrendszerek félelmet és más érzelmeket gerjesztő manipulációi. Legtöbben eloldalognak, és általában szégyellik vagy sajnálják korábbi viselkedésüket, saját hiszékenységüket.

Második típusú hitrendszerek
Amásodik típusú hitrendszerek az emberek szükségleteire és bizonytalanságaira építve vívják ki létjogosultságukat. Ezek a "tigriskezelő", korábban már említett, megoldásokat kínáló hitek. Ide tartoznak a társadalmi szokások, a megkérdőjelezés nélkül átadott közös igazságok mögött rejlő elvek. Amásodik típusú hitrendszerek között gyakran lehet találkozni a szenvedés elkerülhetetlenségét hirdető, sztoikus hitekkel.

E rendszerek általában láthatatlanok ("átlátszóak") a követők számára. Az alapokat, amikre a hiedelmek épülnek, ritkán kérdőjelezik meg. A csoport egyetértése láthatatlan igazságot képez, amelyre a csoport tagjai telepatikusan ráhangolódnak, majd a közös hit által létrehozott valóságot az egyének tényként megtapasztalnak. Akik mégis megkérdőjelezik az egyetértést, azokat sokkal valószínűbb, hogy a közösség inkább perifériára szorítja, vagy mondjuk őrültnek tekinti, semmint tudósként vagy akár ellenségként kezelné.
Gyakori (legalábbis a múlt században az volt), hogy a második típusú hitrendszert vallók utódai úgy kívánják saját függetlenségüket érvényre juttatni, hogy fellázadnak szüleik általánosan elfogadott meggyőződései ellen. Sajnos ezáltal viszont sokszor érzelmileg fogékonnyá válnak első típusú hiteket hirdető rajongó kultuszok számára. Harmadik típusú hitrendszerek A harmadik típusú hitrendszerek tényszerű bizonyítékokon alapulnak. A bennük hívők általában tagadják azt a nézetet, miszerint ők bármiféle hitrendszerhez is kapcsolódnának, ehelyett hitrendszereiket inkább tudománynak, technológiának vagy objektív tények összességének nevezik.

Harmadk típusú hitrendszerek
A harmadik típusú hitrendszerek támogatói többnyire megrögzött hívei a gondolkodásnak és vitatkozásnak. Ahhoz, hogy egyáltalán megvizsgáljanak egy saját paradigmájuktól eltérő nézőpontot, sokuknak olyan különleges helyzetre van szüksége, ahol mindenfajta ítélet felfüggesztésre kerül, és ahol fegyelmezetten és folyamatosan figyelmet szentelnek arra, hogy mentális folyamataik lecsendesüljenek.
E hitrendszerek követői közül a rátermettebbek - akik mintaképként szolgálnak az első és második típusú meggyőződések elől menekülni vágyó keresőknek - ragyogó meggyőzőerővel rendelkeznek, és számtalan bizonyítékot tudnak felvonultatni "objektív" hitrendszerük igazságának alátámasztására. A harmadik típusú hívők hitük valóságát elsősorban fizikai érzetekkel (különösen a fájdalommal), múltbeli tényekkel, valamint logikus "kinyilatkoztatásokkal" igazolják.
Ha jobban megfigyeljük, kiderül, hogy "igazságuk" valójában nem más, mint az a meggyőződés, miszerint bizonyos tényezők megjósolhatóbban ismétlődnek, mint más tényezők. Alapfeltevésük, hogy a következetesen ismétlődő magatartásformák - akár emberek viselkedéséről, akár az anyagi világ jelenségeiről legyen szó - az igazságot tükrözik.
A harmadik típusú hívő időnként megtapasztalja, hogy ha nem ragaszkodik tovább saját igazságához, és új szemszögből nézi a kérdést, akkor bizonyos "tények" valójában nem többek, mint a végtelen lehetőségek tengerében létező, a sok közül csupán egyetlen lehetséges valóságszféra alap-hitrendszerei. Ilyenkor az ember tényleg megérti a paradigmák természetét. Ezt gyakran átélik, akik elvégzik az Avatar tanfolyamot.

Negyedik típusú hitrendszerek
A negyedik típusú hitrendszerek szándékosan létrehozott hiteket tartalmaznak. Teremtőik azért alkotják meg őket, hogy tapasztalatokhoz és új nézőpontokhoz jussanak, végső soron pedig azért, hogy megbizonyosodjanak saját korlátlan “forrásmivoltuk” felől. Ez a "teremtők" viszonyulása a hitekhez. Az Avatar is negyedik típusú hitrendszer.
Az első, második és harmadik típusú hitrendszerek mind a negyedik típus ismeretének hiányát képviselik, különböző szinteken.
A negyedik típusú hitek viszont a többi számára is játékteret és játékszabályokat teremtenek.
A negyedik típusú hitrendszerek általában időlegesek és könnyen változtathatóak, mivel nem a már látható és kézzelfogható valóság visszatükrözéséből indulnak ki. Az Avatar olyan eszközöket tanít, amelyek segítségével szándékosan hozhatjuk létre, irányíthatjuk, és élvezettel fedezhetjük fel a negyedik típusú hitek számos variációját. A negyedik típusú rendszerek követői saját maguk és mások hiteire a tapasztalati valóság alaprajzaként tekintenek. Arra használják a hitrendszereket, hogy a tapasztalás folyamatában tudatosan teremtsenek. Azért hisznek, hogy valamit megtapasztaljanak. Általában méltányolják és tisztelik az eltérő hitrendszereket, és ritkán védelmeznek akár egyet is közülük. Gyakran változtatnak hiteiken, hogy új lehetőségeket és tapasztalatokat fedezzenek fel.
Te milyen élményt szeretnél megtapasztalni?

vissza a többi cikkhez

Elküldöm e-mailben barátomnak!